Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő megszidta a pápát. Számon kérte a Szentatyától, valamint Angelo Sodano bíborostól, vatikáni kormányfőtől azt, hogy a történelmi egyházak vezetői, köztük a magyar katolikus püspökök is a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-i népszavazás kapcsán az igen szavazatok mellett foglaltak állást, no meg azt, hogy az egyházi oktatás mellett tüntettek december 14-én. Gyurcsány és kíséretének kijelentései politikai vihart kavartak Magyarországon, ami állásfoglalásra kényszerítette a vatikáni kormányzatot is. „A magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár" – idézte Angelo Sodano bíborosnak a magyar miniszterelnökkel folytatott hét végi vatikáni megbeszélésén elmondott szavait a magyarországi Apostoli Nunciatúra közleményében. E pontosításra azért volt szükség, mert a magyarországi sajtó csak a magyar kormányküldöttség által mondottakat ismertette, a Vatikán álláspontja nem hozta nyilvánosságra. December 14-én az Oktatási Minisztérium előtt az egyházi iskolák finanszírozásának megváltoztatása ellen tüntettek. E tüntetésen való részvétellel kapcsolatban Sodano bíboros „következetesen aláhúzta a párbeszéd fontosságát, megdöbbenését fejezvén ki az a tény fölött, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros által 1997-ben aláírt, Szentszékkel kötött megállapodást" – áll a közleményben. „Itt egy rosszízű politikai játszma folyik: a szóban forgó urak végtelenül meg vannak sértődve, hogy valaki el merte mondani, hogy az egyházaknak a Jézushoz vezető út és az üdvösség keresése útjának megtalálása mellett, helyett nem biztos, hogy úgy és akként kell foglalkozni a napi közélet politikai dolgaival, ahogy teszik. Ez egy helyénvaló kijelentés" – mondta a Kossuth Rádióban Gyurcsány, aki a jobboldali pártok reagálását „bőszült arroganciának" nevezte. Semjén Zsolt fideszes képviselő kijelentette: „ha a lengyel egyház és benne az akkori krakkói érsek, a későbbi lengyel pápa bizonyos értelemben nem politizált volna, akkor önök (mármint a szocialista politikusok) még mindig az MSZMP-ben ülnének, a Varsói Szerződésben és a KGST-ben". Dr. Jakubinyi György érsek a tavalyi csíksomlyói búcsún kifejtette: „Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja." Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és minden kereszténynek kötelessége részt venni a politikában, olyanok mellett szavazni, akik népünk mellett állnak, akik az evangélium tanítását akarják megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. /Sarány István: Gyurcsány esete a pápával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./
2005. december 8.
Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2006. március 23.
Sebestyén Mihály történész Csütörtöki kimenő című rovatában megrótta, modortalannak nevezte Sólyom László köztársasági elnököt, amiért nem fogott kezet a kommunista diktatúra bankemberével, Fekete Jánossal, akit Gyurcsány Kossuth-díjjal tüntetett ki. Sebestyén így minősítette Sólyom Lászlót: „nyársat nyelt egykori alkotmányjogász, aki egy kis átverős trükkel került a Duna-parti ország legfontosabb közjogi méltósági székébe”. Sebestyén szemében Fekete János „a KGST szétbomlasztásán sikerrel működött közre és erőssé tette a forintot”. Sebestyén ugyancsak elmarasztalta Szabad György történész professzort, a valamikori házelnököt, aki Gyurcsánnyal nem fogott kezet. /Sebestyén Mihály: Modortalanságok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2006. november 1.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak nevezte az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt október 31-én a strasbourgi beszéde miatt megfogalmazott kormánypárti kifogásokat. A pártelnök meghallgatását Eörsi Mátyás, a bizottság SZDSZ-es elnöke kezdeményezte, Orbán Viktor október 24-én Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán mondott beszéde miatt, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie: nem nyújt segítséget semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. Eörsi Mátyás és a bizottság szocialista képviselői szerint ezzel a pártelnök a Magyarország számára elérhető 8000 milliárd forintos támogatás megvonását kérte az EU-tól, és ártott Magyarország nemzetközi megítélésének. Eörsi arra kérte a Fidesz elnökét, vonja vissza szavait, vagy kérjen elnézést. Orbán Viktor azonban kijelentette: a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak tartja azokat a vádakat, amelyekkel illetik. ,,Régi kommunista tempóval van dolgunk, ezek nem kérdések, ezek álkérdések, valójában kérdés formájában megfogalmazott vádak, és politikai támadások”- reagált a kormánypárti képviselők hozzászólásaira a pártelnök. Hangsúlyozta: az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak, ugyanis a pénz, amiről szó van, Magyarországnak törvény alapján jár. ,,Önök félreértik a helyzetet, az a bizonyos európai uniós támogatás nem segítség, az a KGST volt, kedves kommunista barátaim, úgy is hívták, segítségnyújtás tanácsa, de ez az Európai Unió, ahol jogaink vannak”- fordult Orbán Viktor a kormánypárti politikusok felé. Mint mondta, az EU-nak szembe kell néznie azzal, hogy a tagállamok közé került számos olyan ország, ahol a hazugság, a csalás, a választópolgárok és a köztársasági elnök megtévesztése, az unió kijátszása napi politikai gyakorlat része. Arra akartam rámutatni a strasbourgi beszédben, hogy sajnálatos magatartásnak tartom azt, ha az unió erre nem ébred rá – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte nyilvánvaló, hogy a posztkommunista kormányok, köztük a magyar, élen járt a hazugságokban, hiszen maga a ,,posztkommunista pénzügyminiszter” ismerte be, ,,egy bizonyos Ferinek” telefonon kellett kijárnia Joaquín Almuniánál, az Európai Bizottság pénzügyi biztosánál, hogy Magyarország újabb és újabb haladékot kapjon a konvergenciaprogramra. /Orbán Viktor: A legrosszabb kommunista időket idéző hazugság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
